Irán: Esfahan

Az útikönyvek Esfahant "Irán mesteművének", "Perzsia gyöngyszemének" és az "Iszlám világ egyik legszebb városának" nevezik, a Lonely Planet pedig általános, Közel-Kelet látnivalóinak toplistáján pedig ez a város szerepel az első helyen (ld. itt). Így bár az elején eljátszottam a gondolattal, hogy csak Shirazbe megyek mert oda a legegyszerűbb eljutni a fapados miatt, ugye nem hagyhattam csak úgy ki a várost és persze így jött az egész buszozós történet is. 

Esfahant a "világ felének" szokták hívni a helyiek, és tényleg nem okozott csalódást... A város jó része egyébként kertvárosias, fás utcákkal- amiért híres a város, az az Imám tér, a nagy bazár, az ősi mecsetek és a középkori hidak; emiatt Unesco világörökségi terület gyakorlatilag az egész belváros. 

Az Imám tér elvileg a világ második legnagyobb tere (a pekingi Tiananmen tér után), és Abbas sah tudatos tervezésének köszönhetően tényleg gyönyörű; az egyik végén található az Imám mecset, a másik végén a Bazaar Bozorg bejárata, közöttük egy-egy palota és mecset, az egészet pedig a bazár árkádjai kötik össze (itt indulok neki később szőnyeget is nézni). 

Hogyha az interneten rákeresel a világ top mecseteire, akkor az Imam mecset jó eséllyel rajta lesz. Egészen elképesztőek itt a színes mozaikok. 

Természetesen itt is piknik hangulat volt...

Ez egyébként ezen az esti videómon is látszik:

A téren található másik mecset a Sheikh Lotfollah mecset:

Esfahan másik nevezetessége az a jópár középkori híd, amely már megépítésekor is több volt, mint híd - lekinkább a társadalmi érintkezés, a korzózás színhelye - most meg pláne. Esfahanban egyébként a folyó az év több, mint felében ki van száradva, télen viszont nagyon fontos, hisz elvezeti a hegyekből érkező áradatot. 

Ez a Khaju híd:

A Khaju híd alsó szintjén...

A folyó:

A Si-o-Seh hídnál a teázót is lecsekkoltuk... no meg persze este is vissza kellett jönni, hogy az éjszakai fényeket is megörökíthessem. 

Persze Esfahanban is rengeteget mászkáltunk, és minden lehető mecsetet megnéztünk. Alább még egy kis válogatás a rengeteg képből, amely ebben a két napban készült.

Megnéztük Irán legrégebbi mecsetjét (ahol épp egy kisfiú temetése zajlott, elég durva... nem láttam előtte muzulmán temetést), azután pedig Irán legnagyobb mecsetét, ezek ott készültek (Jameh mecset).  

Ez a nagy kapus (iwan) - nagy központi udvaros - középen lábmosómedencés kialakítás egyébként nagyon hasonlít az Indiában látott nagy mecsetek tervrajzához. Nem hiába innen származnak eredetileg a moghulok, akk pl. Delhiben a Jama Masjidot építtették...

Ali Qapu palota (a Qapu fársziul Kaput jelent... úgy látszik ez a szó a törökből került be mindkettőnk nyelvébe).

És a Hasht Behesht palota:

Al Sharjah

Múlt csütörtökön kivettem egy napot, és elmentünk városnézőbe Sharjah-ba.

Sharjah a hét emirátus egyike, és nagyon közel van Dubai-hoz - gyakorlatilag összenőtt a két város. Ehhez képest még egyszer sem jártam arrafelé (kivéve a repülőteret, amely Kent reptér - csak FYI), egyébként is meg akartam egyszer nézni, anyu is lelkes volt, hát nekiindultunk.

Sharjah volt a 70-es években a Közel-Kelet Las Vegas-a. Ide jártak az emberek bulizni mindenhonnan, még kaszinók is voltak (!)... aztán pénzügyi válság, Szaúd-Arábia besegített anyagilag, egy kikötéssel: vissza kell térniük a helyes útra... így Sharjah a legkonzervatívabb emirátus ma, alkoholt még a szállodákban sem lehet kapni, a shisha is tilos - és ennek megfelelően erősen visszafejlődött az idegenforgalma, mindenki "álmos kisvárosként" emlegeti. Én teljesen kellemesen csalódtam benne.


Szóval reggel nekiindultunk, és annyira közel van, hogy a metró végállomásától dubai-i taxival mentünk el Sharjah központjáig.




Ott mi:



Mivel egyértelműen nem tudja magát buli-városként pozicionálni, így kulturális vonalon fejleszt a város, különböző hagyományőrző dolgokat lehet megnézni, emellett nagyon aktív művészeti életet támogat, tele van galériákkal, itt rendezik a Sharjah Biennale-t, amely a régió egyik legnagyobb kortárs képzőművészeti fesztiválja, stb. Mi először a Heritage Area-ba vonultunk, lecsekkolni a hagyományos részt.

Egy csinos erőd, bár a "szocreál" tömbök körülötte kissé elvesznek az élményből:



Kis boltocskák...


... és kis mecset (ahhoz, hogy mecset legyen valami, nem kell feltétlenül minaret, sem kupola...)



Tovább sétálva a hagyományos kerületben...



... bepofátlankodtunk minden kapun és ajtón, amelyet nyitva találtunk, és nézegettük a hagyományos széltornyos udvarházakat.



Elkaptunk egy építkezést is... vagy reméljük inkább felújítást.


Ebben a kerületben található az UAE legrégebbi bazárja is... nagyon cuki hely. A boltok egy része már sajnos nagyon turistákra szakosodott, de a helyiek továbbra is ide járnak "bandázni". Beültünk egy kávézóba, szinte hihetetlen hangulata volt, mintha itt 30 éve megállt volna az idő.






Az antikvitás-boltokban egészen eklektikus volt a választék, a Saddam Husseines pénzektől kezdve a náci zászlókig és karszalagokig...




Találtunk dohányboltot is... hát itt úgy látszik nem tudják, hogy a dohány jövedéki termék.





A bazáron belül egy modern szabászatot is találtunk:





A heritage area után bejártuk Sharjah művészeti negyedét, és ökörködtünk egy sort a sharjah-i múzeumban, amely jelenleg az UAE legnagyobb képzőművészeti múzeuma.




Sharjah egy sor lagúna mellett fekszik, a fő lagúna mellett található a kikötője is.



Szálloda és mecset:


A kikötő:


Horgász:

Vám és dhow-k:


Délután aztán punnyadoztunk is egy sort... Egy olasz étteremben ebédeltünk, ahol az olasz inspirációt lépten-nyomon hangsúlyozni akarták... random szobrok bukkantak elő a legváratlanabb helyeken... mint pl. Dávid az épület tetején.



Ebéd után találtunk egy parkot, amely a délutánunk jó részének helyszíne lett. Sharjah igazán nyugis hely, az emberek kivonulnak a parkba a pálmafák alatt fetrengeni, piknikeznek, sétálnak. Anyu mondta, hogy azért érdekes élmény ez, mert itt azt lehet látni, hogyan élnek igazán a helyiek, ami rádöbbentett: itt egyrészt sokkal kevesebb turista, másrészt vendégmunkás található (pl. anyukák sétáltatták a gyereküket a parkban, nem filippinó cselédek).


A park... itt mi is szundítottunk egyet az egyik pálmafa tövében...



A part- és parkmenti sétány:






A lagúna... középen egy kis sziget, a túloldalon a város modernebb része:

Anyukák:

A pihi után bekukkantottunk egy könyvvásárba. A helyi iskolák és alapítványok szerveztek egy használtkönyv-vásárt, az összegyűjtött pénz pedig jótékonyságra megy. Ismét szinte kizárólag helyieket láttunk (komolyan, nekem is teljesen újszerű élmény volt)





Sharjah egyik legnagyobb nevezetessége a Blue Souk, amelyet a Lonely Planet is az AUE egyik legjobb bazárjának titulál... természetesen nem hagyhattuk ki.

Az alábbi képen az egész széltornyos épület, végig, a souk egyik ága:



És már közelebbről:


Bent, az ékszer-részlegen:

Ez egészen egyértelműen a legundorítóbb tevefigura, amelyet valaha láttam.
(Most már sajnálom, hogy nem vettem meg.)


Ez már azt hiszem a szőnyeg részleg:


Blue Souk by night: