Széleskörben ismert tény Dubai-ban, hogy fogorvoshoz otthon kell menni, és kellemetlen, ha úgy alakul, hogy sürgős fogorvosi ellátásra van szükséged és mégis rákényszerülsz az ittenieket igénybe venni. Ennek két fő oka van, az egyik a bizalmatlanság, hogy az itteni szakemberek nem jók (vagy fordítva: az otthoniak biztos jók), illetve a kezelések borsos ára (bár van egészségbiztosításunk, a fogorvosi részt általában nem tartalmazza, így pl. nekem sem, ami egyébként szerintem teljesen gáz).
Szóval a hazaút előtt már elkezdtem "gyűjteni" a bajokat, hogy majd otthon mindent elintézünk. Végül három alkalom során és 15.000 forint értékben az otthoni fogorvosom elvileg mindent kezelt, amit kezelni kellett és akkor megnyugodtam, hogy most a következő vakációig minden rendben lesz.
Nem.
Az utolsó alkalommal kezelte az egyik gyökércsatornámat amely utána begyulladt. Magyarországon is már fájogatott de aztán visszajöttem ide és gyakorlatilag egy héten keresztülúgy éreztem, a fél fejem le fog szakadni, a fejem búbjától az államig lüktetett, aludni nem tudtam, enni nem tudtam, beszélni is csak amikor jobb fázisban voltam. Anyu beszélt az otthoni fogorvossal, ő megnyugtatott hogy ez normális, be tud gyulladni a gyökérkezelés után, szedjek antibiotikumot és el fog múlni. Hát szedtem az antibiotikumot ló-adagokban (amelyet az tett lehetővé, hogy itt nincsenek recept-köteles gyógyszerek, bemész a patikába, "300 mg-os Dalacint kérek!" "Tessék. Más valamit?" ami azért elég fura) egy ideig jobb is volt de aztán megint elkezdett erősödni a fájdalom és akkor úgy döntöttem, hogy 1. ha ez amolyan "megnyugszik majd ez, nem kell aggódni" dolog lenne, akkor nem fájna 10 napja egyfolytában a fogam, 2. jövő héten megyek Londonba globális workshopra, addig ezt le kell rendeznem.
Így kedden úgy döntöttem, hogy adtam magamnak elég esélyt, de most a fenntartások ellenére igenis találok egy fogorvost.
A dubai-i orvosok és fogorvosok legfontosabb attribútuma a nemzeti hovatartozásuk. Az újságokban, ahol hirdetik magukat, a névjegykártyájukon és mindenhol máshol, ahol a nevük szerepel, ott szerepel az is, honnan származnak, pl. Dr. Sven Asp Sweden, Dr. Gavin Van Vledder South Africa stb. Ez először nagyon furcsa, sőt, igazából az elején szörnyen felháborított, hogy mennyire rasszista dolog ez, hogy kb. "katalógusból" válogatsz, milyen nemzetiségű orvosod legyen, és persze egyáltalán nem biztos hogy egy német fogorvos precízebb lesz egy olasznál... de a nemzeti sztereotípiák azonnal aktiválódnak. Aztán, amikor ott voltam hasonló szituációban, akkor bevallom, rájöttem, hogy ez nagyon is valóságos insight-on alapul (hiszen a libanoni a libanoni fogorvosban fog bízni, a német meg a németben), és amikor Apeksha azt mondta, van egy indiai haverja, aki fogorvos... akkor bevallom én is berezeltem és úgy döntöttem, hogy ne indiai fogorvos kezelje a gyökeremet, hanem egy európai. Ez gáz? Nem tudom.
Van mellettem egy nagyon szimpatikus klinika, ott kértem azonnali időpontot. Közölték, hogy
220 dirham a konzultációs díj (11.000 Ft), ezért csak megnézik és megállapítják, mit kell tenni, ami borzasztó, de hát mit lehet tenni, let's do it. Dr. Thomas Peters Germany-hez kaptam időpontot. Azt tudtam, hogy itt is ugyanaz a rendszer, mint Amerikában, hogy ha vérzel is, akkor is először kikalkulálják az árat és elmondják az esélyeidet, majd jóváhagyod és akkor látnak hozzá, így gondoltam nézzék meg, mit kell tenni, aztán majd eldöntöm, akarom-e.
A gyökérkezelés Magyarországon az én dokimnál így néz ki: köszönök, mondom hogy fáj, ő máris adja az érzéstelenítést (az otthoni dokim mindig siet, kábé a köszönésem felénél már bent van az elszívó a számban és csinálja - nem flancol sokat hisz sokan vannak a váróban) aztán ügyködik valamit, aztán már kész is, és közli: ja, gyökérkezelnem kellett. Jöjjön vissza még kétszer, 10.000 forint lesz összesen.
Így zajlott ugyanez itt:
Megérkezem a klinikára, külön kis sarok van, "férfi váró", férfias magazinokkal, és "női váró" pletykalapokkal, van egy kis gyereksarok is játékvárral. A recepción hárman dolgoznak, ki kell töltenem egy kétoldalas nyomtatványt mindeféle kérdéssel (külön gyerek-rovat van, ahol mosolygós arcocska- szomorú arcocska skálán kell bekarikázni, mennyire fáj nekik, gyerek legyen a talpán aki jól megsaccolja, mennyire fáj a foga), megkérdezik, kártyával vagy cash-ben fogok fizetni. Kijön értem az orvos, öltönyben-nyakkendőben, bemutatkozik és az asszisztensét is bemutatja. Bemegyünk a szobába, 10 percen keresztül arról beszélgetünk, mennyire szereti Magyarországot és hogy mennyit jár ide, és hogy a budapesti operabál sokkal jobb, mint a bécsi (aminek őszintén örülök). Végül megkérdi, miben segíthet, elmesélem, végighallgat, megnézi a fogamat, úúú, ááá, egy röntgen. Hmmm. Ez ügyben meg kell kérdeznie a gyökérspecialista-kollégánőjét (ezen teljesen elhülők, van olyan, hogy gyökérspecialista? az én otthoni fogorvosom ezt hogyhogy nem bonyolítja túl?) Merthogy Dr. Thomas Peters Germany nem biztos abban, hogy mi lenne a legokosabb dolog jelen helyzetben. Ha a gyökér nem elég erős, a végső megoldás - itt szinte suttogva beszél - "extraction". Azaz a fog kihúzása. Én meg ott ülök, és azon gondolkodom, hogy 220 dirhamért ez az ember most épp azt közölte velem, ha nem tudja megmenteni a fogat, ki kell húzni. Ezt én ingyen megmondtam volna neki, pedig nem is vagyok Dr. Borisz Mérei Hungary és még egyszer sem voltam az Operabálon. Megérkezik a gyökérspecialista (Dr. Maria, Amerikából, nagyon kedves és nagyon profi, majd meglátja, Mérei Úr), és mivel amerikai, arra számítok, hogy berobban egy nő, "Well Hi there, how you're doing honey?", ehelyett bejün egy pici nő aki nagyon furán beszél és hirtelen megijedek, hogy valamelyik genetikai kórban szenved a gyökérspecialista (már bocsánat, tudom hogy szörnyű ilyet mondani, de tényleg ez ment át a fejemen), később rájöttem hogy ő Dr. Maria Perez Morales Venezuela - és hogy igazából a spanyol akcentusát értelmeztem Down-kórnak ott hirtelen.
Esküszöm, kb. 10 percet állnak felettem ezen a kis rögtönzött konzíliumon (kb, mint a "doktor úr, amputáljunk? És Ön szerint?"), már kezdem azt hinni, tényleg valami nagy bajom. A szöveg egy részét nem értem, másrészt röpködnek a "A páciens jövő héten Londonban lesz. Álláspontom szerint addig a fájdalmat meg kell szüntetni" Aztán megunom és azon kezdek gondolkodni, ez az egész show azért van, hogy úgy érezzem, igazán megdolgoztak a 220 dirhamért. Végül megszületik az álláspont: a fogat meg kell menteni, új időpontot kell kérnem a gyökérspecialistánál. Így lett saját "endodontista szakorvosom", ami nagyon menő, bár még ki kell derítenem, a csajoknál bejön-e.
Délután visszamegyek Dr. Mariához (tehát nem csak úgy átvett, külön időpont meg minden, mázlista vagyok hogy még aznap tud fogadni). Látszik, hogy ő fontos szakorvos, neki 2, időnként 3 asszisztense van (az egyik csak a székem dőlésszögét és a nyálelszívót kezeli, nem tudom ennek a pozíciónak van-e valami spéci latin neve). Maria ismét átnéz, kinyitja a fogamat, beadja az érzéstelenítést, majd a várakozás alatt megírja a Dental Plan-emet, ami eufemizált árajánlat (előtte már többször kérdeztem, mennyibe fog ez kerülni, senki semmit nem mond amíg az orvos nem látja át a szituációt és nem ad teljes Dental Plan-t. Ettől kicsit megijedek és lelkiekben kezdem magam felkészíteni, hogy még akár 5-600 dirhamba, 25-30 ezer forintba is kerülhet a dolog).
Szóval megírja a dental plant az orvos, addigra lefagyott a fejem, nyújtja hogy írjam alá.
"És mit írok alá?"
"hogy gyökér-újrakezelést fogunk végezni ezen és ezen a gyökéren, valamint előkezelést és utókezelést stb" (a szöveg 4-5 soros, Nagyon Komoly és Fontos Írás kinézetű valami).
"És mennyibe fog ez kerülni?"
"maga a gyökércsatorna 3000 dirham, a járulékos kezelések 250 dirham". HÁROMEZER DIRHAM! SZÁZÖTVENEZER FORINT!! Kezdek teljesen rosszul lenni.
" Van más opcióm, ami olcsóbb?"
"Sajnálom, nincs"
Mit tudtam tenni, totálisan lezsibbasztott fejjel, nyitott foggal? Aláírtam.
(később azzal gyötörtem magam, hogy miért nem kértem, hogy húzzák ki egyszerűen a fogamat. Aztán kiderült, az is 1000 - 1500 dirham körül van, akkor már inkább megmentem a fogamat. Ahogy abba se gondoltam bele, hogy annyi pénzből veszek egy repülőjegyet haza, otthon a saját fogorvosom kezel és visszajövök. Következő alkalommal esküszöm ez lesz.)
Az igazsághoz hozzátartozik, eszméletlenül profi volt az egész kezelés és a technológia, amit használnak. Pl. egy mikroszkópikus kamerát használnak, amelyet leküldenek a gyökércsatornába stb. Nem minthogyha ilyen eszközök nélkül nem lehetne ugyanolyan jól kezelni, de akkor is. (végül kiderül, van egy 5. gyökerem ami anatómiailag teljesen rendelellenes, ezt az otthoni fogorvos nem vette észre, itt meg a 10. és a 11. röntgen között észrevették és kezelték). Ahogy az is érdekes, hogy valahol a pénz és az árajánlat elfogadása környékén a beteg-orvos viszony átalakul ügyfél-szolgáltató viszonnyá, és Maria kényszeresen státusz riportol nekem (26 milliméternél járok és gennyt látok. Most kitisztítom.) amihez egyáltalán nem ragaszkodom, de mondjuk hálistennek amikor angolul mondják ezeket a dolgokat, annyira nem szoktam vizualizálni. A végén beszámol, mit látott, ábrák és röntgen segítségével prezentálja, mi történt, mi fog történni, mit kell tennem, elmondja, milyen gyógyszert kell szednem, tényleg nagyon profi és kedves. (Dupla adag Cataflamokat kell szednem, mert Dubai érdekessége, hogy míg antibiotikumot csak úgy vehetsz, addig erős fájdalomcsillapítót egyáltalán nem lehet kapni, az orvos sem tud felírni, mert kábítószernek minősül).
Azóta voltam egy utókezelésen, és most elvileg London után fejezzük be. Sokkal jobb, már tudok jól aludni legalább. Bár az ár néha eszembe jut és még mindig rosszul vagyok (rájöttem, van utasbiztosításom még Magyarországon a bankkártyámon. Felhívtam őket, a "jóhír" az, hogy biztosítva vagyok, foganként 20.000 forintig. HAHAHA.)
Hát, ez az én esetem a dubai-i dentál-parasztvakítással.
