Idén a nagyböjt kevéssé sikerült nagyböjtösre... de a körülményekre való tekintettel ez egyszer megengedtem ezt magamnak :) Szóval az elmúlt hetem elég alkoholosra sikerült, alábbiakban a részletek...
Kedden felhívtak a telefonon a helyi legális pia-boltból, hogy megérkezett az alkohol igazolványom! Nagy lépés egy férfi életében... pár hete úgy döntöttem, hogy kiváltom a híres Liq Licence-t. Dubai-ban ugyanis három (legális) úton tudsz piához jutni: szórakozóhelyeken és éttermekben, amelyek minimum 4 csillagos szállodához kapcsoltak (itt csak a megfelelő életkor a feltétel, és persze csak ottani fogyasztásra), a reptéren, amikor beutazol, és végül a két hivatalos Liquor Store lánc üzleteiben - ez utóbbihoz szükséges az igazolvány. Az igazolványhoz ki kell jelentened, hogy nem vagy muszlim, kell hozzá munkáltatói igazolás és munkáltatói beleegyezés, lakás bérleti szerződés és ezer fotó meg illeték. A fizetésed alapján meghatároznak egy limitet, hogy havi mennyi értékben "illik" maximum vásárolni - maga az igazolvány chip kártya is folyamatosan "levonják" a havi egyenlegből az aktuális vásárlást.
A pia boltok egyébként szerte a városban megtalálhatók, de amíg nem tudtam, mit kell keresni, fel sem tűntek, ugyanis teljesen eldugott, kirakat nélküli boltok, teljesen sejtelmes nevekkel (pl. MMI - Maritime & Mercantile International - nem semmi név egy szeszboltnak). A boltokon belül aztán - amikor megnyílik a kártyatulajdonosok előtt mennyország kapuja- csúcs kínálat, folyamatos promóciók és játékok, szóval nem kicsi a kontraszt (kaptam az igazolvány mellé kis kuponfüzetet mindenféle ajánlatokkal, pl. vásárolj legalább 150 dirham értékben, és kapsz egy ingyen King Robert Scotch-ot vagy Russian Standard-ot...). Az árak meg nagyon durvák, ez ugyanis az egyetlen termékkategória, amelyre kell adót fizetni, méghozzá 30%-ot. Azért csak csinál pénzt az alkoholból ez a muszlim ország...
A "kirakat":
Valamelyik este a hét közepén elmentem bulizni. A szokásos netes csapat, a Dubai Social Circles szervezett találkát egy most nyílt lounge-ban. A nyitásra való tekintettel a koktélok egy része ingyen volt, így már csacsi részegen tudtam meg, hogy ma este tulajdonképpen 'dry night' van. Nem tudom, a dry night-ról írtam-e már, de lényegében annyi, hogy vallási ünnepekkor és egyéb fontos alkalmakkor a kormány bejelenti, hogy akkor most dry night, vagy adott esetben dry weekend lesz - azaz alkoholt nem szabad felszolgálni a helyeken. Ez alkalommal az Abu Dhabi sejk (azaz az UAE elnök) egy testvére meghalt repülőbalesetben - így három napos gyászt hirdettek, dry night és zenehallgatás tilalma (a rádiókban, TV-kben csak szomorú meg klasszikus zene ment). Jellemző persze Dubai-ra és a következetességére, hogy a nagy gyász és az a három dry night alatt háromszor rúgtunk be, sőt, szombat este a Dubai One TV-n a Hair c. film ment, amelyet nemcsak levetítettek, de arabul feliratoztak is (beleértve a zenét is, pl. a Felláció c. dalt a musicalből). Egyébként nagyon jó kis este volt, megismerkedtem egy pár emberrel akik egy másik honlapon is nagyon aktívkodnak és rengeteg kirándulást szerveznek, így arra is feljelentkezem majd. Hát így telt az első dry night-om a héten. Másnap este meg ügyféllel koktéloztunk a tengerparton, az is tök jó volt - úgy telt a második dry night-om a héten.
Pénteken Christiannel és baráti körével brunch-ra mentünk. A brunch a dubai-i lét egyik nélkülözhetetlen eleme, így egész egyszerűen felháborító, hogy eddig nem voltam egyszer sem, hát most túlestem az elsőn. A brunch-okat itt pénteken szervezik az éttermek. Gondolom eredetileg úgy indulhatott, hogy az éttermek rájöttek, itt van ez a sok nyugati expat, és a pénteki szent napon nem tudnak mit kezdeni magukkal (amíg a helyiek imádkoznak meg előadást hallgatnak a mecsetben), hát akkorra szervezzük nekik a zabálós-vedelős eseményt! Szóval a korlátlan kaja nem sokakat izgat fel - a korlátlan pia már annál inkább.
A Jumeirah szállodába mentünk (írtam már asszem erről, hullám alakú és a Burj Al Arab mögött található, így a tenger felől nézve, a vitorla és a hullám egy kompozíciót alkot), és 12-től 5-ig ettünk. Na jó, közben pihentünk is... A büfében felszolgált kajából szerintem egész Burkina Faso jóllakna, de erre mindenki szemmel láthatóan kevesebb hangsúlyt fektetett. Az alap ital, amelyet folyamatosan utántöltöttek, a pezsgő volt, és emellett folyamatosan rendeltük a koktélokat, amelyeket kancsóban hoztak ki. Úgy négy óra tájban már mindannyian csak külön-külön kancsóból ittunk...
Kint ültünk, a Jumeirah teraszán, mögöttünk egy kis park és a szálloda tengerpartja:
Öt óra tájban úgy döntöttünk, átmegyünk egy közeli bárba a Madinat-ban. A Jumeirah, a Burj és a Madinat (arabos stílusú bevásárlóközpont és szálloda) között egy parkocska húzódik, amelyen vihogva végigvonultunk a szent és egyben dry nap napsütötte délutánján. A parkban kis golfkocsik furikáztak mindenfélét cipelve (mivel autós forgalom nincs, így szállítják a szállodák között a cuccokat), és Sylvia a társaságunkból kitalálta, hogy ő nem tud végigsétálni tűsarkúban, így minden golfkocsit leszólított és flörtölt a szerencsétlen indiai sofőrökkel, akik borzasztó kellemetlenül érezték magukat. Végül egy szennyes-szállító kocsira felengedték... ahogy a mellékelt ábra is mutatja.
Most voltam először világosban a Madinat-ban, és megint rácsodálkoztam, mennyire gyönyörű. Egy Koubar nevű fetrengős bárba mentünk és ott iszogattunk éjfélig. Hát így zajlott a harmadik dry night (egyben nagypéntek).
Madinat-részlet:
Madinat és a kis csatornák, a kis hajócskákon viszik a vendégeket az éttermekbe meg a szállodaszobájukhoz:
Abra-állomás:
A terasz:
Aznapi kedvenc, Espresso Martini:
Szombaton aztán csak pihenés és strandolás. Szerencsére még mindig hihetetlen szép az idő, és ráadásul fújt a szél és óriási hullámok voltak - muszáj volt fotózni egyet-kettőt....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése