Irán: Perszepolisz

Perszepolisz, az ókori Perzsia egyik fővárosa Shiraztól kb. ötven kilométerre található, így sofőrt bérlünk (Hossein, egy imádnivaló bácsi személyében), és a szombat délelőttöt a romok bejárásával töltjük. Iszonyú hőség van, árnyék sehol, a rom pedig továbbra is csak rom (rájöttem, hogy ókori cuccokkal nehezebben lehet engem lázba hozni), így azt nem állítom, hogy minden pillanatát élvezem a túrának, de azért tisztességesen végigjárom a helyet. Az egyébként jó, hogy útközben bevillannak az anno suliban tanultak és ez néha "huh, 15 éve nem gondoltam volna, hogy ezt élőben is láthatom majd" jóleső érzéssel is párosul. 

Perszepolisz nyilvánvalóan óriási volt és mind az építészet, mind szobrászat tekintetében az ókori Perzsia egyik csúcspontja. Dareiosz kezdte el építeni, aztán valamelyik Xerxész idejében fejezték be (ugye, ugye, hogy rémlenek ezek a nevek. És érdekes egyébként a történelem "másik oldalával" találkozni, engem pl. senki nem kérdezett meg, hogy a görögöket vagy a perzsákat akarom "jónak" tekinteni, mégis automatikusan a görög sztorit kapjuk a suliban, nem?). A várost elvileg csak ünneplésekre, pl. a No Ruz, az új év ünneplésére és felvonulásokra használták, és aztán Nagy Sándor rombolta le teljesen (bosszúból, hogy a perzsák feldúlták Athént, bosszúból persze.)

Amire az irániak egyébként a legbüszkébbek, hogy az ókori Perzsia egy megletősen liberális birodalom volt, amelyben az egyes tartományokon (satrapiákon) belül önállóságot élveztek a különböző népek, Kűroszhoz kötődik az első emberjogi nyilatkozat (legalábbis találtak egy oszlopot, rajta a nyilatkozattal), amely például a vallásszabadságot is említi, ugye Kürosz volt egyébként is, aki a zsidókat a babiloni fogságból felszabadította, és segített nekik újraépíteni a templomot. Ezért amikor belépsz Perszepoliszba, akkor először az ún. Nemzetek Kapuján lépsz be, amely a Perzsa birodalom sokszínűségét ünnepli - egyébként a palotában is több helyen látni, ahogy felsorakoznak a különböző népek és nemzetek - nem hiába itt rendezték a felvonulásokat. 

A kapun elég vicces, hogy 19. századi "graffitiket" lehet látni.

Ezek a klasszikus művtöri óra flash-ek...

Perszepolisz felett található két sírkamra is (ahol ugye csak a lecsipegetett csontokat tárolták), persze azt is megmásztuk a negyven fokban.

Perszepoliszban is jobban élveztem az emberek fotózását...

Innen Hossein átvitt minket a Nekropoliszba, ahol több (5-6) sírkamra is található, óriási sziklafalba vágott mauzóleumok, elég döbbenetes látvány. Itt láttam pár iráni kecskét is.