Az elmúlt hetem - röviden

Múlt pénteken volt az utolsó fotó órám, amely borzasztó unalmas lett volna (100% elmélet), hogyha a csoport dinamika nem tette volna hihetetlenül izgalmassá (a tanárnő és az egyik csoporttársnőm a végére majdnem összeverekedtek). Szóval ennyi volt a fotósuli... nagyon kevés, sajnos, és ebben a suliban most egyelőre nincsenek további tanfolyamok, így keresnem kell egy másik sulit (már folyamatban.)

Megkaptam viszont az egyik csoporttársamtól a fotót, amelyet rólam készített az egyik projekt során. Fényfestéssel készült, amely nem ugyanaz, mint a fénnyel rajzolás (a múltkor betettem egy fotót arról is), itt egy tök sötét szobában ültem és egy vékony fénycsíkkal "festettek végig". Hát így sikerült:




Aztán hazarohantam, itt már javában zajlott az Ausztrália-party. Kb. 15-en voltak, Christian kollégái és tágabb baráti köre. Csak pár ausztrál egyébként, mások angolok, dél-afrikaiak, stb. Nagyon jó csapat, teljesen jól éreztem magam. Christian már nagyon beharangozott, úgyhogy mindenki kíváncsi volt rám... És azért asszem sikerült bemutatnom, hogy mulat a magyar...


Az este folyamán egyébként végig kellett kóstolnom az ausztrál konyha pár remekét, amelyről azt mondani, hogy "egyszerű kaja", erős alulbecslés. A csapat nem-ausztrál része röhögött is, hogy hát igen, viszonylag egyszerű emberek ezek az ausztrálok...

ausztrál barbecue:
vegyél egy szelet fehér kenyeret. vajazd be. tegyél egy sült kolbászt a közepére. ketchup. sült hagyma. félbehajtod, megeszed.
(hivatalos nevén Sausage Sizzle)

süti:
vegyél egy doboz cornflakest. öntsd be kis tálkákba, ragaszd össze masszává mézzel.

pavlova (szintén süti):
tojásfehérjét habosítsd fel cukorral. megsütöd sütőben, leöntött tejszínhabbal, ráteszel gyümölcsöket.

chocolate crumble torta:
veszel Chocolate Crumble kekszet, leöntöd tejszínhabbal, tetejére gyümölcsök.

Szóval megvoltak az ausztrál kulináris gyönyörök, közben jókat beszélgettem, leitattam mindenkit, minek mellékhatásaképpen én sem maradtam szomjas (éjfél után elkezdtem szervezkedni, hogy menjünk el táncolni valahova, de aztán leoltottak).

Szóval jól sikerült nagyon. Ezzel a csapattal szívesen bulizom máskor is.



Másnap gyönyörű szép idő volt, talán az első igazi strandolós nap az évben, ami a másnaposságomnak igazán nem tett jót. Végül a sokk-terápia mellett döntöttem, és lementem napozni. 1 óránál többet nem sikerült megmaradnom, úgyhogy végül a lakásban fetrengtem. A lakótársam meg bevásárolt nekem, főzött, a volt barátnője is feljött vacsizni, úgyhogy nagyon kellemes kis nap volt. A dehidratációt leszámítva.




A teraszt is aznap fotóztam asszem:


És aztán este nekiálltam a hosszú záridős fényképeket készíteni a vidámparkról, amely alattunk ordít minden nap éjfélig:

(itt az volt a cél, hogy a tengerpart és a tenger is jól látszódjon, hát so-so a végeredmény)


A hét elejére aztán bedurvult a szél és a tenger is. Szerdán volt egy kisebb homokvihar is, tegnap éjjel pedig esett az eső egy fél órát, most még nagyon változékony az idő, ami nagyon szuper.

A dühösebb tenger:




Egyébként a héten sajnos munka-munka-munka. Lemaradtam a heti ingyenes moziról (Mahmovies!), mert dolgoztam. Nem tudtam skype-olni anyuval a szülinapján, mert ügyfelet vittünk vacsorázni. Itt volt az egyik londoni ügyfelünk három napot, totálisan túlvállaltuk magunkat, hogy mi mindent fogunk prezentálni és teljesen elúsztunk és ahogy az ügyfél ült a tárgyalóban, a kreatívok minden prezi előtt 10 perccel fejezték be az aktuális anyagot, így csak bedobták az anyagot egy pendrive-on és az accountok meg prezentálták azonnal. Rémes. Én egyik nap 4-től 9-ig prezentáltam az egyik kampányt, slide-onként 10 percet beszéltünk a következő lépésekről stb.
Végül úgy ment el, hogy nagyon elégedett volt. Ami szuper, de jobban is csinálhattuk volna, az a szerény véleményem.


Már régóta be akarok számolni az új account exe kolléganőmről, Apeksháról, akit nagyon bírok, hihetetlenül lelkes, pozitív és dinamikus. Teljes kezdőként érkezett a csapatba, így egy picit aggódtam, de már most tök nagy segítség, úgyhogy tök jó lesz ez.

Itt a reggel kávéja közben fényképeztem le...


Itt pedig az én gépemtől:


Szóval gyorsan eltelt a hét, és bár kevesebb munka sem derogált volna, így is minden ok. A hétvégén nem volt itt Christian, snowboardozni ment Libanonba, így nagyon csendes volt a lakásban. Óriás-punnyadást rendeztem az elmúlt két napban és nagyon jól esett. Mondjuk azt a kevés dolgot, amelyet mindenképpen meg akartam tenni (pl. válaszolni levelekre, írni sok blog-postot stb) sem sikerült, de majd pótolom hamarosan.

Tegnap viszont sétáltam egyet a Marina-ban, a házam mögött kezdődik egy Marina Walk nevű sétány és végigfut az öböl mellett. Ez a klasszikus példa, amikor valami olyan közel van, hogy bármikor elmehetnél, de soha nem mész el, hát én idestova hatodik hónapja élek a Marinában, és egyszer sem voltam még. Most körbejártam, szép volt.

Természetesen itt is vannak épülő, félkész épületek...








Ez itt a Marina túloldaláról, a bal szélen látszik az én házam háta:


És pár kép a Marina Walk-ról:







Ma felhős, őszies volt az idő, a tenger is furán nézett ki:



Úgyhogy ma ki se léptem a lakásból. Most este feljött Barbi, régen nem láttam már, dumáltunk egyet.

Végezetül beszúrok pár képet, amelyeket valamikor az utóbbi napokban készíthettem itt a környéken, de ennél több infót nem tudok róla mondani :) Mindenesetre a héten tényleg rákattantam az égre, ezt most megállapítottam magamban.