Irán: Autóbusz az éjszakában

Eredetileg Shiraz és Esfahan között belföldi repülővel terveztünk utazni, de nem találtunk időben megfelelő járatot, útközben meg el is kezdtek riogatni, hogy talán mégse a hetvenes évekből visszamaradt szovjet repülőn kellene ezt az utat megtenni (állítólag tavaly 3 belföldi repülő zuhant le... ami jó hír a többi repólőnek, hiszen alkatrészhez jutnak...). Így végül találtunk egy éjszakai autóbuszt és amellett döntöttünk.

Számomra az éjszakát a buszon tölteni mindig is izgalmas élmény volt, szeretek felébredni, kikukkantani az ablakon aztán továbbaludni, miközben a busz csak megy tovább az éjszakában. Természetesen többször is eszembe jutott az amerikai roadtrip és visszajött annak hangulata (erre egyébként rá is erősítettem picit, pl. az iPodomra ugyanazokat a zenéket töltöttem, kifejezetten ez az éjszaka miatt, amelyeket Amerikában hallgattam). Voltak azért különbségek is a két út között, például hogy az iráni buszunk - VIP buszba vettem jegyet, 12 dolláért - sokkal modernebb és jobb állapotban volt, mint az amerikai Greyhoundok (a hangulatfényektől a teljesen hátrahajtható ülésekig), hogy Amerikában a dagi néni mellettem rágcsálta az újságba csomagolt grillcsirkét, itt meg rámszóltak, hogy udvariatlanság levenni a cipőt a buszban (ezért egyébként teljesen parasztnak éreztem magam, úgy lecseszett a sofőr, hogy hogy képzelem, hogy zokniban akarok buszozni. Ezek szerint mecsetben, meg az ebédlőasztalnál OK a zokni, távolsági buszban nem.) Arról nem is beszélve, hogy Shirazban az éjszakai buszt várva, olyan éjfél magasságában, halálos nyugalommal egyedül körbesétáltam a pályaudvar környékét mert unatkoztam, és egy pillanatig nem éreztem magam  veszélyben - míg Amerikában egyik-másik pályaudvar környékén valószínüleg lelőttek volna, és most egyáltalán nem túlzok.

Maga az út jó volt, én végigaludtam így nem sokat láttam a Zagros hegységből (pedig nagyon készültem rá... Fred aki egy percet nem tudott aludni a sofőr iráni techno zenéje miatt azt mondja, nagyon szép volt a táj). Csak arra emlékszem, hogy sokszor megállítottak bennünket rendőrök, ellenőrizni az utaslistát - bár ha minket, idegeneket nem csekkoltak le részletesebben, akkor nem tudom, mi volt ennek az ellenőrzésnek a célja. Kb. fél hatkor értünk Esfahanba, onnan taxival a szállodába, és egy kis alvás után innen indultunk neki a városnézésnek.