Nassim

Csudapofa egy főnököm van.

Hihetetlenül lelkiismeretesen dolgozik és elképesztően hatékony, közben pedig mindig halálosan nyugodt. Tisztelem, mint főnököt, közben pedig jóbarátomnak is tekintem.

Vasárnap borzasztóan nem volt kedvünk dolgozni (ez vasárnap még elmegy, lévén Londonból nem sokan hívnak aznap), így csaptunk egy 3 órás státuszt mi ketten, ahol aktuális projektek - szexuális élet - 2010-es tervezés - én értékelésem relációban sok mindent kitárgyaltunk, és kiegészítettük egy jó kis ebéddel a sarki fish & chips étteremben.

Anno jeleztem, hogy szeretnék értékelést kérni, miután a három hónapos próbaidőm lejárt, és Nassim is és Sanjay is, az igazgatónk, leszúrt, hogy mi a fenét akarok, minden szuper, ne akarjak fejlődni, hallas (= téma vége). Picit zokon is vettem, hogy nem kapok értékelést, de ha minden OK, akkor OK, hallas. Most Nassim-mal mégis beszélgettem, aki elmondta, hogy minden szuper, minden jó, de túl sokat idegeskedem, az csak munka, ne görcsöljek már rajta, élvezzem az életet. És szerintem ez tök jó komment, mert tényleg, mindig is túl komolyan vettem. Úgyhogy beszélgettünk erről egy kicsit, és most azóta Nassim coachingol: mindig amikor észreveszem magamon, hogy idegeskedem, rögtön megbeszélem vele, és ő elmagyarázza, hogy azt az adott dolgot éppen miért kell magasról leszarni. Napok óta egyáltalán nem izgulok leadási határidőkön például. Persze minden mindig megvan időben, hiszen ugyanolyan keményen pörgetem a projekteket, csak nem izgulok közben, hogy meglesz-e időben. Nagyon szuper, remélem így is marad a dolog.

(Ekkor mondta el azt is Nassim - ami titok de mindent megoszt velem - hogy most Sanjay-jel azon dolgoznak, hogy a májusi ciklusban előléptessenek. Mert hogy folyamatosan túlteljesítek, így igazából "korrigálni" akarják a pozíciómat és a fizetésemet. Persze pontosan ismerem a realitásokat és Grey-t, így esélye nulla, hogy fél éve a pozícióban és jóváhagyjanak egy előléptetést, de azért jól esik a gesztus.)

Aztán vasárnap este 6 előtt két perccel Nassim kitalálta, hogy menjek fel hozzá egy italra, úgyis közel lakik. Hát neki tényleg egy ital volt - felesége meg terhes, ő meg színjózanul ült végig - én sikeresen eltüntettem viszont egy egész üveg bort, piszkosul megy mostanában :) tök jó este volt egyébként, mindenről beszélgettünk kivéve munkáról, így éjfél környékén sikerült hazajönnöm, és másnap nagyon nagyon koncentráltam, hogy ne tűnjön fel neki, azért nem vagyok 100%-os...


Annyira vicces ez az ember, kaptam tőle például két festményt ajándékba. Merthogy a felesége előtti barátnője szerb volt, és van két szerb festménye, amelyeket nem tesz ki a falra, mert túl klasszikusak. De én félig szerb vagyok, vigyem már el őket. Végül rám tukmálta, de mondtam hogy nem ígérem, hogy kiteszem őket. Másnap még egyszer megnéztem őket, nappali fényben is vállalhatatlanok:




Jeleztem is Nassim-nak, hogy szerintem nem sokáig lesznek a szobám falán. Nem baj, nem baj, akkor küldjem el Apukámnak DHL-lel.

Ma, miközben a másik csapat vért izzadott egy prezivel (most épp nekik van toolkit leadásuk, így most miattuk éjszakáznak a kreatívok), Nassim két órán keresztül látványosan az arab írást magyarázta nekem. Íme például pár variáció a saját nevem írására (az első 4, asszem):



Amikor már azt magyarázta, hogy Hát, igen, többféleképpen lehet írni annak függvényében, hogy szeretnék-e W-t tenni a B után, hogy BO-nak ejtsék, akkor rájöttem, tényleg nem egyszerű nyelv ez. Viszont továbbra is nagyon érdekel, ebből tényleg tanfolyam lesz szerintem.

Szóval tényleg karakter a csávó. Valamiért mázlim van folyamatosan a közvetlen főnökeimmel.