2010. január 20., szerda

Péntek

Pénteken óriási halom kupi közepén ébredtem - végül szombat este sikerült kicsomagolnom, - a reggeli kávém mellett elkészítettem a házi feladatomat a fotós órára, és elrohantam a tanfolyamra.

Ez az alkalom még az előzőnél is sokkal, de sokkal érdekesebb volt. Az egyik HF képemről megint nem hitték el, hogy nem Photoshoppoltam, ami persze jót tett az egómnak, majd a záridőt gyakoroltuk, és többek között ilyen feladatok voltak:

Fénnyel-rajzolást gyakoroltunk:


Ezek felém haladó teniszlabdák, nagyon hosszú záridővel:


Mi történik, ha lassú expozíciónál közben a zoommal szórakozol...

(a fenti szentlélek-kép igazából egy madár szobra a művészeti suli udvarában).

Aztán volt egy feladat, hogy a suli színes falára fókuszáltunk, és a csoport fele sétált előttünk, mi pedig a záridőket gyakoroltuk, milyen értéknél lesz tűéles a kép, milyen értéknél alakulnak ki szellem-figurák stb. Aztán rám került a sor sétálni, egy idő után meguntam és ugrottam egy nagyot, hogy "gyerekek, itt a jump-shot ideje!". Amire nem számítottam, hogy mivel 10 fényképezőgép kattintgat előttem, valaki akaratlanul is elkapja a pillanatot, hát ez lett belőle:



(ráadásul a színház miatt öltönyben voltam...)

Óra után beszélgettem egy kicsit Tiffany-val, a tanárral. Nagyon cuki...
Tervez egy középhaladó kurzust is azoknak, akik a kezdőt elvégzik, remélem tényleg összejön.

A tanfolyam után nemsokkal kezdődött a színház, az Állatfarmot néztük meg Barbival. Egyetlen szereplő konferálta fel magát, narrált, és közben eljátszotta az összes állatot, teljesen díszlet nélkül úgy, hogy közben végig pontosan tudtad, mi történik és melyik állat beszél éppen (pl. négy disznó karakter, az első mondatból rögtön tudtad, melyik disznó beszél). Vicces is volt, de nem tréfálta el a dolgot, a téma komolysága végig érezhető volt. Zseniális.


Este elmentünk Barbival és barátnőivel bulizni. Barbinál kezdtem, ahol a lakótársai hihetetlenül megörültek, hogy milyen régen nem láttak, és most rögtön igyunk és meséljek el mindent - éjfél körül érkeztünk a The Address Hotel egyik lounge-ába, onnan átsétáltunk egy arab stílusú pláza (Souk Al Bahar) egy hiphopos diszkójába, ahol a végén már "We are family"-re tomboltunk... nem tudom, mikor értem haza, de mivel itt 3-kor zárnak a helyek, asszem 4 körül. Jó kis nap volt ez is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése