Bab al Shams és Deira

Nagyon jó kis hétvége volt ez! Ahhoz képest, hogy csak strandolást meg pihenést terveztem, megint sikerült érdekes dolgokat látnom és felfedeznem.

Tegnap kifeküdtem a strandra, és pont aludni készültem, amikor felhívott Barbi, hogy ő is kijön a strandra (ő nagyon ritkán jár, nem nagyon szereti a napon fetrengést). Csatlakozott, napoztunk, beszélgettünk egy jót. Nem is tudom, hogy jött fel a téma, de hirtelen Barbi fellelkesedett, hogy menjünk már Bab al Shams-ba! Mert hogy az nagyon szép és meg akarja mutatni. Több se kellett, elindultunk Bab al Shams-ba.

Bab al Shams egy oázis már az igazi sivatagban. Mész, mész az úton, kétoldalt csak homok, majd egyszer csak eljutsz ebbe az oázisba, ahol felépítettek egy szállodát meg wellness központot meg éttermek, bárok, minigolf pálya stb. - komplett kikapcsolódás-oázis, Dubai-tól 60 kilométerre.
Bab al Shams egyébként azt jelenti, A Nap Kapuja, és Barbi teljesen fellelkesített, hogy mennyire gyönyörű, arab stílusú hely. És én meg teljesen belelkesültem, hogy végre valahára sikerül majd a sivatagról nappali fényképeket készítenem.

Viszonylag későn indultunk, és csúnyán eltévedtünk, ugyanis amióta Barbi itt járt másfél éve, azóta teljesen átépítették az utakat (jellemző), így természetesen ismét nem sikerült nappali képeket lőnöm a sivatagról :) de sebaj.

Eltévedésünk során teljesen lejutottunk a Downtown magasságába, és itt ért minket a naplemente. Balra látható a Burj Dubai, az óriás-torony, és összehasonlításképpen mellette a hagyományos, 40-50 emeletes tornyok...



A Burj és előtte egy daru amelyet sokat szidtam...



Szóval már tök sötét volt, amikor kijutottunk a sivatagba, és még sötétebb, amikor megtaláltuk Bab al Shams-ot. Gyönyörű hely egyébként tényleg, maga a design is, meg a feeling, hogy bárhova nézel, körbevesz a sivatag, itt pedig medencék, pálmafák, nagy zöld füves területek.

A következő képek, tudom, sötétek lesznek, de azért a hangulat remélem átjön (a képre kattintva, és felnagyítva azért jobban látszik).




Az előtérben egy medence-rendszer, hátul a pálmák mögött már a sivatag, vizuálisan a medence vize "belefolyik a sivatagba".


A medencék...


Egy csöppet beállított, elmélázós kép... :)))


Szóval itt nézelődtünk, üldögéltünk, beszélgettünk, láttam egy hullócsillagot, nagyon kellemes kis este volt.

Nem kevés képet készítettem lámpákról, de ez az utolsó, amelyet beteszek:



Ebből a szálloda - medence stb. komplexumból egy kis kivilágított utacska vezetett a sivatagon át egy közeli étteremhez (pár száz méter). Megragadtam az alkalmat, hogy készítsek pár képet az éjjeli sivatagról:






Abba az étterembe muszáj lesz visszamenni, akkora kb. mint egy fél falu és ha jól láttam, egy jó része sátrakból áll össze, szőnyegek veszik körül a homokba fektetve, arab zene szólt, nagyon hangulatos. Jó persze, ez a klasszikus turista- vakítás (tevék és lovak állnak kint, lehet lovagolni és tevegelni) de azért ezt muszáj lesz kipróbálni. Minden, ami ezen a képen látható, az ez az egy étterem, körülötte a sivatag:





Ma ismét kimentem és strandoltam egy nagyot, azután kora délután úgy döntöttem, lecsekkolom én azokat a dubai-i souq-okat (bazárokat). A souq-ok a város egyik nagyon régi részében, Deirában és környékén találhatók (a Dubai Creek, az egyetlen természetes öböl partján). Úgyhogy elkészültem és elmetróztam Deirába. Mire odaértem, már jó sötét volt (alábbi képen 6 óra van, tök gyorsan sötétedik már itt is) :




Végigsétáltam a Creek partján, nézegettem a bárkákat (ezek a kivilágítottak nyilván a turista-bárkák, dhow-k, lehet körbemenni meg vacsorázni rajtuk). De mentek még a Creek-en az abra-k is, a kis vizitaxi-csónakok, amelyeken 1 Dirhamért (50 forint) átvisznek a túlpartra, és a helyi BKV fennhatósága alá esik a dolog, így a bérlet - mágneskártyámról ez is lehúzható :) . Ezt ki fogom majd próbálni, de majd akkor, ha egyszer sikerül naplemente előtt eljutnom valahova.

A kis abra-k a vízen, szemben a túlpart - itt elég széles a Creek:


És itt pedig az abra-állomás:



A Creek másik nagy látványossága, hogy ide ér be a teherszállító bárkák egy része (nem ez a nagy kikötő, de a bárkák amelyek a bazárok áruját hozzák, ide állnak be), így ez a hely éjjel-nappal tele van emberrel, rakodómunkásokkal, az emberek vagy pakolnak (ritka eset) vagy a hajó mellett fetrengenek, cigiznek, körmöt vágnak (gyakori eset). Megint csak Dubai-ra jellemző és a közbiztonságra, hogy minden dobozt lepakolnak, aztán gondolnak egyet, elmennek, majd visszajönnek, senkinek eszébe se jut őriznie a rakományt, végül is mi baja eshet. Érdekes látvány ez a rengeteg sorakozó doboz a part mellett:



Pakolás és munkások. Éppen "sikerült elkapnom egy pillanatot", amikor pihentek a rakodók:


Aztán belevetettem magamat a Souq-ok labirintusába. Megint érvényesült a szabály, hogy ha el akarsz veszni, nem sikerül, ha nem akarsz, reménytelenül elveszel. A térképem egyébként úgy jelzi ezeket a bazárokat, mint különálló épületeket, amelyek között vannak utcák meg minden. De ez a valóságban nem így van: 4-5 bazár terül szét ebben az egész negyedben, és teljesen összefolynak, bármilyen utcába mész, mást találsz, de minden utca tele van boltokkal. És persze navigálni nem lehet. Én elvileg a Fűszeres Bazárnál akartam kezdeni, és aztán átmenni az Arany Bazárba, ehelyett felismerhetetlen összevisszaságban találtam magam, aztán valahogy átjutottam az arany bazárba, aztán amikor úgy döntöttem, sétálok még egy picit az arany bazárban, mert az nagyon hangulatos, akkor az eltűnt és nem találtam vissza és helyette ruha-részlegen találtam magam, majd amikor a metrót kerestem, akkor meglett a Fűszer Bazár. Kész ez a hely. Egyébként pedig: ezer ember, millió felirat, ordibálás, fülledtség, illatok és szagok, nagyon vézna macskák, talicskával rohangáló hordárok (másmilyen talicska, itt még nagyobb tételben vásárolnak mint Dohában), amolyan 'Üdv a Közel-Keleten' - hangulat szállt meg.

Ez az Arany Bazár egy kiépített utcája:




És ez pedig egy a sok kirakat közül. Nincs OOS (készlethiány) aranyból...



Pár visszafogott nyaklánc egy másik kirakatban:



Kedvencem, a fűszeres:


Talicskák sorakoznak ezen a kis terecskén. Mögötte látszik az utca és a táblák, az ilyen típusú "porták" jellemzőek a negyed nagy részére.


Még egy fűszeres, a bácsi éppen kóstolgatott (ujj benyálaz, belenyom a fűszerbe, lenyal. Bazárban nem veszek fűszert, az hétszentség).




Úgy látszik, itt Deirában is közeledik a karácsony:




Egy mecset beékelve az árusok labirintusába. Útközben megszólalt egy imára hívás, pont ide passzolt hangulatilag:



Melindának ajánlom figyelmébe a helyi divatot, lehet hogy egy postot megér :) viccen kívül, ezek ahhoz képest nagyon díszes abaják!



És aztán valahogy, két óra séta után kikerültem a labirintusból, persze tök máshol ahol gondoltam. Visszasétáltam a Creek mentén a metrómegállóhoz, és hazajöttem. Nem viccelek, mintha Tiranából New Yorkba utaztam volna 40 perc alatt...