2010. március 26., péntek
Jött egy felhő és leszállt közénk
Drámaian változik az időjárás. Már mindenki arról beszélget körülöttem, hogy még két-három hét, és elkezdenek élvezhetetlenek lenni a kiülős helyek (ezért most erőltetett menetben látogatjuk őket)
Először megjött a meleg. Na jó, ez a 35 fok még korántsem a vége a folyamatnak, de már ez is elég meglepő, amikor kimész reggel a teraszra és hirtelen megüt a hőmérséklet. Reggelente már lassan túl meleg van sétálni, így a metrómegállótól általában taxiznom kell.
Aztán megérkezik a pára. Emlékszem, szeptemberben milyen magas volt a páratartalom, és mindenki meséli, ez nyáron még keményebb lesz. Most még elviselhető, de már előfordulgat, hogy meglepően megemelkedik a páratartalom.
Az utóbbi 2-3 hétben szinte minden reggel hihetetlen köd van kint, amikor felébredek. Sűrű és teljesen szabályos alakú. Néha úgy néz ki, mintha egy felhő beszorult volna a Marinába, látom az épületek alsó 4 emeletét, majd fölötte, mintha elvágták volna, és az épület teteje megint látszik.
Aztán ez a köd általában 9-10 körül hirtelen eltűnik, ahogy bedurvul a nap.
Aznap, amikor Anyu érkezett, egész nap ködös volt, de mire jöttünk hazafelé a reptérről, szerintem életem legsűrűbb ködévé alakult. Mentünk a Sheik Zayed Road-on, az utók 30-cal, vészvillogóval másztak, a lejáratot is alig találtuk meg mert az út menti táblák sem látszottak jól. Aztán hazajöttünk, jobb híján elmeséltem, hogy most a terasztól jobbra a tengert láthatnánk, balra meg a kikötőt, de látni semmit sem lehetett. Annál nagyobb volt a meglepetés másnap: reggel anyu "úristen!"-jére ébredtem, amikor kinézett az ablakomon...
Pár kép a ködös hajnalokról:
A nap "kibukkan" a SZR túloldalán levő torony mögül:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése