2010. március 27., szombat

Dubai essentials

Természetesen megcselekedtük, mit megkövetelt a haza, és végigjártuk azokat a nevezetességeket, amelyeket minden dubai-t turistának KÖTELEZŐ. Ebben a bejegyzésben röviden összefoglalom, merre voltunk...

Körbejártuk az Old Town - Burj Khalifa részt, amelyet egyébként is nagyon szeretek. A Burj tetejére nem tudtunk felmenni, ugyanis javítják a liftet (vér ciki), de Anyu lelkesedése is kissé lelohadt, amikor meglátta, mit jelent a 828 méter...








A Burj mellett található az a mesterséges tó / medence, amelyben esténként táncolnak a szökőkutak. Bármennyire is banálisnak tűnik, nagy élmény, és Christiannel elvittük Anyut egy thai étterembe, amelynek a teraszán közvetlenül előttünk táncolt zenére a víz:






Jártunk a Jumeirah Grand Mosque-ban, az iszlámról szóló előadáson, amelyről már szintén írtam. A program egyébként gazdagodott, amióta utoljára voltam, és most még azt is demonstrálták, hogyan kell szertartásosan megmosakodni ima előtt. És egyébként sikerült újabb érdekes részleteket megjegyeznem, például hogy Mekkában a "kába kő" igazából csak egy üres szoba, nem az a lényeg, hanem az a kis föld darab, amelyet körbevesz: akörül sétált először Ádám és Éva. Voltak persze vicces magyarázatok is megint: pl. milyen praktikus a fekete ruha a nőknek, nyáron kellemesen leárnyékolja őket (nem tudom, akkor a férfiakon miért fehér a dishdasha). Ja, és az ima demonstrálásában én is részt vettem :)



Mosakodnak a turisták:





Aznapi dátum:

Voltunk a Pálmán is. Odavezető úton majdnem meghaltunk - na jó nem, de nem volt kellemes, amikor a taxisofőr 80 km/órával ráhajtott egy fekvő rendőrre.. és utána még gúnyos megjegyzést fűzött ahhoz, hogy nem kapott borravalót. Hm.
Szóval Atlantiszban is körbenéztünk, és visszafelé a Pálma magán-magasvasútján jöttünk vissza, amelyet nagyon élveztem, annak ellenére, hogy sötét volt már és nem láttunk túl sokat.




Mik voltak még? Találkoztunk Barbival, és csaptunk egy szuper arab vacsit az egyik kedvenc libanoni éttermemben. A kollégáim, Nassim és Apeksha ragaszkodtak hozzá, hogy meg kell ismerniük 'Borisz's Mother' - t, így velük is ebédeltünk egyszer, és közben felköszöntöttük Apekshát szülinapján. Találkoztunk családi ismerőseinkkel Szerbiából, akik 27 éve itt élnek, és anyuval 20 látták egymást utoljára. Hihetetlen, mennyi belefért ebbe a 10 napba. És közben egyfolytában dumáltunk, röhögtünk, és élveztük, hogy együtt lehetünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése