2011. április 30., szombat

Krikett

Indiában a krikett olyan, mint (gondolom) Dél-Amerikában a foci: a játék iránti rajongás már szinte betegség, a krikett sztárokat istenként kezelik, és minden parkban, udvaron és nyugisabb utcában krikettező fiatalokat és időseket látni - ez mind Bur Dubaira, mind Bombay-re igaz. Indiai kollégáim révén szépen lassan kezdem megérteni a játékot (na, még a folyamat elején vagyok azért), emlékszem még 2009-ben volt valami nagy bajnokság, amelyet a kollégáim a konferenciaszobában néztek, én pedig rácsodálkoztam, hogy "jéé, hova ütik azt a labdát azzal a deszkával?" (és ezután két napig úgy kezeltek, mintha UFO lennék.). Szóval most már azért az alapok megvannak, bár ezt az óriási izgalmat továbbra sem értem (hogy lehet egy 7-8 órás játékot görcsben végigizgulni? - ráadásul ez most az új szabályok miatti lerövidített változat, régen napokon át tartott egy játék).


Pár héttel ezelőtt ért véget a 2011-es Krikett Világbajnokság, amelyet India, Sri Lanka és Bangladesh közösen szerveztek. Indiai kollégáim már hetekkel ezelőtt izgultak és beszéltek róla - nem is csak a VB ténye meg a saját szervezés miatt, hanem mert ez a VB volt Sachin Tendulkar, az indiai krikett megasztár utolsó idénye. Sachin természetesen milliomos Indiában, és tényleg nem túlzás azt mondani, hogy istenként kezelik. De komolyan.

Szóval játékról játékra lehetett izgulni a Vb-n...a krikett mérkőzéseket általában mi időnk szerint 1 körül kezdték, úgyhogy ebédidőben azt lehetett nézni (innen származik az összes krikett-tudásom, ami nem sok, talán inkább azokat a dolgokat jegyeztem meg, amelyekben a baseballra hasonlít). Aztán délután rendszeresen idegrohamot kaptam, hogy a konferenciaszobában kellett üldöznöm a dtp operátorokat, hogy két ütés közben azért adjuk már le a kampányt. És aztán este 8-9 felé, amikor véget ért a játék, valaki megírta SMS-ben, hogy mi lett a vége (vagy a házamban a recepciósok újságolták).

Így jutottunk el negyeddöntőkig, ahol sor került az idény legnagyobb összecsapására: India - Pakisztán (jelzi, hogy milyen fontos játék a régióban, hogy a négy döntős India, Pakisztán, Sri Lanka és Új-Zéland volt). Az egyébként sem konfliktusmentes szomszédi viszonynak ez elég kemény próbatétel volt, és azon kívül, hogy már előtte napokon keresztül csak az esélylatolgatás ment mindenhol, olyan híreket is lehetett hallani, hogy mindkét országban munkaszüneti napnak nyilvánították a meccs napját, hogy hogyan készül a rendőrség és a hadsereg, hogy kordában tartsa a potenciális konfliktusokat, hogy a pakisztáni elnök az indiai miniszterelnökkel egy páholyban nézi a meccset, szimbolizálva a két ország közti barátságot, stb.(egyébként a meccs után be is indult a teljesen felesleges sárdobálás és nyilvános vitázás, India vs. Pakisztán, muzulmán vs. hindu témában... hál'istennek egy idő után elhalt).

Nem tudom, hogy milyen volt a meccs hangulata Indiában, de Dubai-ban is mindenképpen éreztük, hogy ez a nap más, mint a többi.... lévén Dubai lakosságának 60%-a indiai + pakisztáni, gyakorlatilag kihaltak az utcák, a közlekedés olyan volt, mint péntek délelőtt, taxit lehetetlen volt találni (hisz szinte az összes taxis a két ország valamelyikéből származik)... és a feszültség szinte tapintható volt.

India nyert, és a város főleg indiaiak lakta részeiben egész éjszaka tomboltak az emberek. A kollégám továbbított pár képet és egy videót - tehát nem sajátok - ez azért szemlélteti, hogy intenzívebb volt a buli, mint szilveszterkor. (állítólag a dubai-i rendőrség teljesen jófej és megértő volt).

















A VB döntő körül is nagy volt az izgalom, de már nem ugyanaz. India nyert Sri Lanka ellen és világbajnok lett, és még legalább egy hétig ezt hallgattam minden kollégámtól és egyéb indiai ismerősömtől. Bevallom, néha már túl sok volt ez az egész, de azért nagyon érdekes volt megtapasztalni, és akaratlanul is rám ragadt egy kicsi a kollégáim izgalmából, jó volt velük együtt örülni a sikernek.



Végezetül álljon itt egyik Apeksha ezer facebook-os status update-je közül:
Team Blue, You've Done Us Proud, Provided Us With Entertaining, Nail Biting, Adrenaline Thumping Cricket! Patriotism Has Been Seen At Its All Time High- Because Cricket Is Not Simply A Sport For Us! You Deserved This Brilliant Victory! India World Champions 2011- Bleeding Blue!! And Not To Forget The Cup Is Also Dedicated To 22yrs Of Brilliant Cricket By The God Of Cricket Himself, Sachin Tendulkar!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése