2010. szeptember 18., szombat

Ománi hétvége: Arábia gyöngye

Muscatot Arábia gyöngyének hívják, és értem miért. A városkában járkálva folyamatos Ezeregy éjszaka meséi-flashem volt, régies és mégis nagyon jól karbantartott, az emberek nagyon kedvesek és teljesen biztonságos az egész város.

Szombaton délután érkeztünk meg. Megkerestük a szállodát (egy éjszakát hotelben töltöttünk - hárman jelentkeztek be három szobába, 4 ember pedig belógott) - azért nem esett rosszul a visszatérés a civilizációba, legalábbis egy zuhany erejéig.

Muscat egyébként több összenőtt kisvárosból áll, magát Muscat óvárost másnap látogattuk meg. Szombat este Muttrah-ba mentünk, ott található a muttrah-i souq, amely elviekben az Öböl-térség legszebb bazárja. A következő fotókat nézve ne felejtsétek el, hogy ez nem filmdíszlet, és nem is turisták számára fenntartott hely. Ez a piac a muscatiak igazi mindennapjainak a terepe...



A tömjén-árus fiú (sokatmondó tekintet). Az ománi tömjén a legjobb minőségű a világon (az ország déli részén termesztik), és évszázadokkal ezelőtt ezen gazdagodott meg az ország. Minden második árus füstöli és így az egész bazárnak katolikus templom - szaga van.



Egy gyűrű-árust vesznek körbe:


A bácsi párnákon ült törökülésben:



Nekem is persze fel kellett próbálnom az ománi fejfedőt. Azért nem vettem meg.


Egyemmeg:



A bazár-túra után végigsétáltunk Muttrah tengerparti sétányán, a Corniche-on. Párszáz méterenként ilyen kis teraszokon szürenkeztek az emberek:



A háttérben az egyik erőd. Mondtam már, hogy Ománban eszméletlen sok erőd van?



Az éttermünk egy szálloda tetején volt. Alattunk kávézgatnak az öregek:


Muscat- felülről. A hegyek körbeveszik a várost.


És a Corniche:


Az éttermünk. nem voltak felkészülve 7 ember fogadására...


Eszter, emlékszel amikor Isztambulban a hosztel tetején készítetted rólam a sörös képet, háttérben a mecsettel? Ez volt a koncepció. Csak nem Te fotóztad, és nem is lett jó.



Csapatkép. A hálóingesek nem hozzánk tartoznak :)))


Másnap - éljen a globalizáció! - Starbucks-ban reggeliztünk, így nem maradt el a szokásos hétvége-reggeli rutinom. :)


Nagyon szép egyébként a város tengerpartja. A város központjában is lehet strandolni!



Reggeli után megnéztük a Sultan Qaboos mecsetet, amely nem kicsi, a modern iszlám építészet egyik jellegzetes példája (2000-ben épült), és hál'istennek délelőttönként nyitva van a nem-muzulmánok számára is. Magát a mecsetet egy óriási kert veszi körül, virágzó fákkal és fazonra vágott bokrokkal. Kicsit olyan érzésem volt, mintha arab tudósok elmélkedőhelyén járnék...





Óriási terek...



Kilátás a hegyekre...






Maga a fő mecset. A középen található perzsaszőnyeg a világ legnagyobb imaszőnyege, 60x70 méteres és 600 nő négy éven keresztül szőtte.


Egy utolsó kép a kertekről...



A mecset után körbejártuk az óvárost. A körbejárás alatt autós nézelődést + helyenkénti fotó-szünetet értek, hiszen ismét 40 fok felett volt és nem nagyon volt kedvünk sétálgatni.

Muscat óváros kapuja. Kb. 20 évvel ezelőtt még minden este ünnepélyesen bezárták a kapukat.



Erőd:


A szultán palotája. Keményen védik, 3 erődből figyelik az öblöt és a képen látszik, hogy légelhárító fegyverekkel és fel vannak szerelkezve.



Az ománi hétvége utolsó állomása Sohar volt. Ez a tengerparti városka Sinbad szülővárosa (bár ennek semmi nyoma sem látható, csak a Lonely Planetből tudjuk). Viszont a tengerpartja nem csúnya:



Helyiek húzzák ki a hálót:


Kevésbé tradicionális módszerekkel:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése