Muscatot Arábia gyöngyének hívják, és értem miért. A városkában járkálva folyamatos Ezeregy éjszaka meséi-flashem volt, régies és mégis nagyon jól karbantartott, az emberek nagyon kedvesek és teljesen biztonságos az egész város.
Szombaton délután érkeztünk meg. Megkerestük a szállodát (egy éjszakát hotelben töltöttünk - hárman jelentkeztek be három szobába, 4 ember pedig belógott) - azért nem esett rosszul a visszatérés a civilizációba, legalábbis egy zuhany erejéig.
Muscat egyébként több összenőtt kisvárosból áll, magát Muscat óvárost másnap látogattuk meg. Szombat este Muttrah-ba mentünk, ott található a muttrah-i souq, amely elviekben az Öböl-térség legszebb bazárja. A következő fotókat nézve ne felejtsétek el, hogy ez nem filmdíszlet, és nem is turisták számára fenntartott hely. Ez a piac a muscatiak igazi mindennapjainak a terepe...
A tömjén-árus fiú (sokatmondó tekintet). Az ománi tömjén a legjobb minőségű a világon (az ország déli részén termesztik), és évszázadokkal ezelőtt ezen gazdagodott meg az ország. Minden második árus füstöli és így az egész bazárnak katolikus templom - szaga van.
Egy gyűrű-árust vesznek körbe:
A bácsi párnákon ült törökülésben:
Nekem is persze fel kellett próbálnom az ománi fejfedőt. Azért nem vettem meg.
A bazár-túra után végigsétáltunk Muttrah tengerparti sétányán, a Corniche-on. Párszáz méterenként ilyen kis teraszokon szürenkeztek az emberek:
A háttérben az egyik erőd. Mondtam már, hogy Ománban eszméletlen sok erőd van?
Az éttermünk egy szálloda tetején volt. Alattunk kávézgatnak az öregek:
Muscat- felülről. A hegyek körbeveszik a várost.
És a Corniche:
Az éttermünk. nem voltak felkészülve 7 ember fogadására...
Eszter, emlékszel amikor Isztambulban a hosztel tetején készítetted rólam a sörös képet, háttérben a mecsettel? Ez volt a koncepció. Csak nem Te fotóztad, és nem is lett jó.
Csapatkép. A hálóingesek nem hozzánk tartoznak :)))
Másnap - éljen a globalizáció! - Starbucks-ban reggeliztünk, így nem maradt el a szokásos hétvége-reggeli rutinom. :)
Nagyon szép egyébként a város tengerpartja. A város központjában is lehet strandolni!
Reggeli után megnéztük a Sultan Qaboos mecsetet, amely nem kicsi, a modern iszlám építészet egyik jellegzetes példája (2000-ben épült), és hál'istennek délelőttönként nyitva van a nem-muzulmánok számára is. Magát a mecsetet egy óriási kert veszi körül, virágzó fákkal és fazonra vágott bokrokkal. Kicsit olyan érzésem volt, mintha arab tudósok elmélkedőhelyén járnék...
Óriási terek...
Maga a fő mecset. A középen található perzsaszőnyeg a világ legnagyobb imaszőnyege, 60x70 méteres és 600 nő négy éven keresztül szőtte.
Egy utolsó kép a kertekről...
A mecset után körbejártuk az óvárost. A körbejárás alatt autós nézelődést + helyenkénti fotó-szünetet értek, hiszen ismét 40 fok felett volt és nem nagyon volt kedvünk sétálgatni.
Muscat óváros kapuja. Kb. 20 évvel ezelőtt még minden este ünnepélyesen bezárták a kapukat.
Erőd:
A szultán palotája. Keményen védik, 3 erődből figyelik az öblöt és a képen látszik, hogy légelhárító fegyverekkel és fel vannak szerelkezve.
Az ománi hétvége utolsó állomása Sohar volt. Ez a tengerparti városka Sinbad szülővárosa (bár ennek semmi nyoma sem látható, csak a Lonely Planetből tudjuk). Viszont a tengerpartja nem csúnya:
Kevésbé tradicionális módszerekkel:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése