Egész sok cuccom lett a végére. Tegnap voltunk az IKEA-ban bevásárolni:
... és vettem persze szokásos dolgokat, amelyek kelleni fognak, ágyneműt, törölközőt stb. Magáról a bevásárlásról annyit, hogy senkinek nem ajánlom, hogy másnaposan-dehidratálódva elinduljon Ramadan alatt egy nagy bevásárlóközpontba, mert nem kellemes élmény. De vicces volt egyébként, még az áruház alaprajza is tök ugyanolyan, mint az Örs vezér téri IKEA, fent a berendezett szobák, lent a self-service áruház, a gyerekosztály után a svéd húsgolyós étterem stb (ami persze most zárva volt), ugyanakkor meg nagyon más, sokfele helyről származó ember, indiai és bangladesi eladók, helyiek vásárolgatnak vidáman a szokásos ruhájukban (férfiak a kötelező szandálban és "hálóköntösben", nők abajaban stb - ezt most nem fejtem ki, eldöntöttem hogy majd írok egy külön postot a ruhákról), kislányok ugyanúgy fetrengenek a matrac osztályon, ahogy otthon, épp csak teljesen bebugyolálva-elrejtve, nem is gondoltam volna hogy ilyen kulturális flash-em lesz egy IKEA-ban! :)
Bevásárlás után felrohantunk a szállodámba titokban inni meg cigizni egyet, majd elindultunk vacsorázni. Barbi egy libanoni éttermet javasolt (ha hazamegyek, nyitok egy libanoni éttermet, az tuti, teljesen rákattantam). Iftar előtt kb. 20 perccel értünk oda, elmondták a pincérek, hogy Ramadan alatt egy adott menüjük van fix áron ami jól hangzott... és akkor elkezdték pakolni elénk a kaját. Leírni nem tudom, mekkora szenvedés, amikor elkezdik eléd pakolni a 9 féle előételt, a leveseket, a vizet, a tradicionális Ramadan-italt (ami egy nagyon édes vörös színű tea, olyan az íze mint a rahat lokumnak és kesudiók úszkálnak benne), és Te pedig nem nyúlhatsz hozza még egy negyed órát, így jobb híján nézegeted és szagolgatod (és mondom ezt én, aki ugye nem is böjtöltem napkelte óta)...:
Így nézett ki a végső, megterített asztal (utána rájöttünk, azért tesznek ki mindent előre, mert persze amikor el szabad kezdeni enni, akkor mindenki ráveti magát, akkor már senkinek sincs türelme várni):
A fenti volt a két fős adag, mondanom sem kell, az előételek és a lencseleves pont elég volt és a főétel doggy-bagben landolt, ma ebédre azt ettem...
Maga a vacsora egyébként olyan hirtelen indult, hogy fel sem tudtam fogni az eseményeket. Az egyik pillanatban azt mondja Barbi, hogy jé, már 6.34, most már bármelyik pillanatban lehet, a másik pillanatban meg eljut a tudatomig, hogy lehet hogy az imát hallom? körbenézek, és mindenki az étteremben már a 3. falat kajánál tart... gondolom az éhség javítja a reflexet, de le a a kalappal, mindenki úgy veti rá magát a kajára az ima első szótagját felirmerve hogy az szabad szemmel nem is érzékelhető.
Egyben azért is volt hasznos élmény, mert két hete azon gondolkodom, hogy egy böjtölő dohányos milyen sorrendben veti magát mire napnyugta után. A tegnap este látott sorrend pár falat étel, majd cigi/vizipipa, majd víz/tea, ami azért furcsa, mert én pont a fordítottjára tippeltem volna.
Ilyen óriáslakoma helyes élvezetének tényleg az a titka, hogy ezek az emberek, ha már elkezdták, órákon keresztül, szépen lassan esznek, közben nagyokat beszélgetnek, vizipipáznak (a szomszéd asztalnál egy kb. 4 éves bekendőzött kislánynak is volt saját vizipipája, és tolta egész este a cucccot), így minden beléjük fér közben ki is élvezték a jól megérdemelt vacsora minden pillanatát. Mi európaiak, ezzel szemben, eszünk amennyit eszünk aztán futunk is tovább, nem véletlen hogy a főétel a doggy-bagben landol.
vacsora után Barbi meg akarta mutatni a 'Downtown Burj Dubai' negyedet, amelyről már hallottam sokat, ott találhatók a város talán legdrágább lakásai (mert a pálma már nem annyira menő...). Maga a Burj tornyot jelent, és a Burj Dubai az az épület amelyet hamarosan adnak át és jelenleg a világ legmagasabb ember által emelt építménye (hát hogyne, itt minden LEG- kell hogy legyen...) - de ez csak átmeneti mert már építik mellette az 1 km magas épület (ami too bad, mert Abu Dhabi meg meghirdette, hogy ők 1 mérföld magas épületet fognak építeni... nonszensz vetélkedés megy a két emírség között állandóan). Mivel a fotóim továbbra is kivehetetlenül rosszak, csak egy látványterv a netről, hogy el lehessen képzelni a Burj Dubai-t:
vacsora után Barbi meg akarta mutatni a 'Downtown Burj Dubai' negyedet, amelyről már hallottam sokat, ott találhatók a város talán legdrágább lakásai (mert a pálma már nem annyira menő...). Maga a Burj tornyot jelent, és a Burj Dubai az az épület amelyet hamarosan adnak át és jelenleg a világ legmagasabb ember által emelt építménye (hát hogyne, itt minden LEG- kell hogy legyen...) - de ez csak átmeneti mert már építik mellette az 1 km magas épület (ami too bad, mert Abu Dhabi meg meghirdette, hogy ők 1 mérföld magas épületet fognak építeni... nonszensz vetélkedés megy a két emírség között állandóan). Mivel a fotóim továbbra is kivehetetlenül rosszak, csak egy látványterv a netről, hogy el lehessen képzelni a Burj Dubai-t:
160 emeletes (ebben is rekorder, meg a leggyorsabb lift, meg a leg-leg-leg bla bla) és a felső 2-3 "lépcsőfokon" még végeznek belsőépítészeti munkát, ami miatt azokon a lépcsőkön, kívül, 800 m magasan, van 2 db. daru, amelyet valakik (tehát élő emberek) üzemeltetnek, gondolom az én fizetésem töredékéért. Gratula nekik.
(Bocsi, itt jött meg Barbi értem tegnap, az új lakásban meg még nem működik az internetem, így csak holnap, a melóban fogom ezt tudni feltölteni… szóval ha most angolul írnék, future perfectben kellene folytatnom :)
A Burj Dubai építésével együtt egyébként nekiálltak a „downtown Burj Dubai” kialakításának, ami kvázi a város központja (mivel a régi város már nem menő, hisz ott laknak a szegény ázsiaiak), és így, Barbi szavaival élve, két éve megépült Dubai új óvárosa… Ez jelenti egyrészt magát a Burj-ot, mellette egy tavacskát, amely teljesen mesterséges, viszont a tengerből hozzák a feeling kedvéért a vizet bele. A tó körül elhelyezkedik még pár magas lakóépület (amelyek azért drágák, mert a Burj-ra és a tóra néznek), a Dubai Mall, ami egy óriási-óriási bevásárlóközpont, és a The Old Town nevű lakóegyüttes + egy Souk Al Bahar nevű kisebb pláza. Ez utóbbi kettő zseniálisan néz ki, mintha Seherezádé meséinek díszlete lenne, teljesen tradicionális formák és díszítés, ugyanakkor modern is. Az építésénél minden egyes részletre odafigyeltek, a lépcső korlát arabeszk mintájától az álló hamutálakon át a lámpákig, minden hihetetlenül mesebeli de ugyanakkor ízléses. A ’the Old Town’ nevő lakópark :) gondolom nem lehet olcsó, ráadásul kaphatók itt olyan kis lakások/villácskák is, amelyek a mesterséges tavacska közepén, szigeten helyezkednek el, és kiscsónakkal lehet odaeveztetni magadat. (hálistennek nem ide költöztem, milyen macera lett volna odaszállítani az Ektorp kanapét…)
Szóval sétálgattunk először a Souk Al Bahar-ban (a kisebb, régi bazárokra emlékeztető nem olcsó plázában), majd a tavacska mellett átsétáltunk a Dubai Mall-ba. Közben megnéztük Burj Dubai egyik fő attrakcióját, a táncoló szökőkutakat (a las vegasi Bellaggio-hoz hasonló zenére megkomponált szökőkútjáték, amely 20 percenként látható, és felváltva táncol arab és „európai” zenére. Persze , mivel Dubai-ról van szó, senkit sem fog meglepni, hogy felkérték a Bellaggio szökőkútjának tervezőit, hogy tervezzenek ide egy hasonló víz- és fényjátékot, de a brief lényege az volt, hogy LEGYEN MAGASABB, mint a Las Vegas-i)…. 150 méterre lő föl a víz, és akkora robajjal zuhan vissza, mint egy kisebb tüzijáték… (az igazán elvetemültek itt láthatnak egy ilyet: http://www.youtube.com/watch?v=r5hGFL3LL4c )
A Burj Dubai építésével együtt egyébként nekiálltak a „downtown Burj Dubai” kialakításának, ami kvázi a város központja (mivel a régi város már nem menő, hisz ott laknak a szegény ázsiaiak), és így, Barbi szavaival élve, két éve megépült Dubai új óvárosa… Ez jelenti egyrészt magát a Burj-ot, mellette egy tavacskát, amely teljesen mesterséges, viszont a tengerből hozzák a feeling kedvéért a vizet bele. A tó körül elhelyezkedik még pár magas lakóépület (amelyek azért drágák, mert a Burj-ra és a tóra néznek), a Dubai Mall, ami egy óriási-óriási bevásárlóközpont, és a The Old Town nevű lakóegyüttes + egy Souk Al Bahar nevű kisebb pláza. Ez utóbbi kettő zseniálisan néz ki, mintha Seherezádé meséinek díszlete lenne, teljesen tradicionális formák és díszítés, ugyanakkor modern is. Az építésénél minden egyes részletre odafigyeltek, a lépcső korlát arabeszk mintájától az álló hamutálakon át a lámpákig, minden hihetetlenül mesebeli de ugyanakkor ízléses. A ’the Old Town’ nevő lakópark :) gondolom nem lehet olcsó, ráadásul kaphatók itt olyan kis lakások/villácskák is, amelyek a mesterséges tavacska közepén, szigeten helyezkednek el, és kiscsónakkal lehet odaeveztetni magadat. (hálistennek nem ide költöztem, milyen macera lett volna odaszállítani az Ektorp kanapét…)
Szóval sétálgattunk először a Souk Al Bahar-ban (a kisebb, régi bazárokra emlékeztető nem olcsó plázában), majd a tavacska mellett átsétáltunk a Dubai Mall-ba. Közben megnéztük Burj Dubai egyik fő attrakcióját, a táncoló szökőkutakat (a las vegasi Bellaggio-hoz hasonló zenére megkomponált szökőkútjáték, amely 20 percenként látható, és felváltva táncol arab és „európai” zenére. Persze , mivel Dubai-ról van szó, senkit sem fog meglepni, hogy felkérték a Bellaggio szökőkútjának tervezőit, hogy tervezzenek ide egy hasonló víz- és fényjátékot, de a brief lényege az volt, hogy LEGYEN MAGASABB, mint a Las Vegas-i)…. 150 méterre lő föl a víz, és akkora robajjal zuhan vissza, mint egy kisebb tüzijáték… (az igazán elvetemültek itt láthatnak egy ilyet: http://www.youtube.com/watch?v=r5hGFL3LL4c )
Aztán bementünk körbenézni a Dubai Mall-ban (amikor idekerültem, még azt gondoltam, szánalmas dolog egy hétvégei estét plázában tölteni. Ezt fenntartom továbbra is. Óriási áldozatokat követel ez az expat élet :) de Ramadan után asszem nem ez lesz a törzshelyem, egyszer pedig meg kellett tekinteni, az tuti…) ami, ha minden bolt megnyit, 1200 boltot fog számlálni és 160 éttermet, és minden tűréshatáron túl nagy. (a Mall of the Emirates, a másik híres pláza, jóval kisebb, ott a nagy feature igazából „csak” a sípálya). Körbesétáltunk, hihetetlen élet volt, 11 tájban itt még mindenki vígan vonul a kb. 3 hónapos csecsemőkkel, nézegeti a kirakatokat, jól elvan. A helyi férfiak a kötelező „hálóköntösben” és papucsban, a nők abajában, de ezek is igazából fashion statementek, nagyobb márkák is árulnak ilyen cuccokat, a női abaják kaphatók karcsúsított fazonban, Swarovski kristállyal kirakva stb (enough said, mondom, az öltözködésnek szentelek majd egy külön bejegyzést).
Bementünk az akváriumba, van egy, a Camponához hasonló cápás-halas alagút, meg felette egy kisebb állatkert.
Jópofa felirat a bejárat közelében (= a cápákat figyelmezteti, hogy Vigyázat! ragadozók ezen a ponton túl. Az emberek évente több mint 100 millió cápát megölnek.):
Barbi és a rája c. kompozíció:
Borisz különféle hülye pózokban gyűjtemény:
Elsétáltunk a koripályához is, itt is vicces a teljes sokféleség, a tradicionális ruháktól a modernig, és mindenki teljesen jól el van egymással, igazából senki nem érdekel, a másik mit hord (na jo ez nagyon nem igaz, csak bizonyos határokon belül, ugye.)
Szóval így alakult a péntek este. Nagyon jó kis mászkálós-kocsikázós- kocsiban régi slágereket vonyítós este volt, izgalmas kulturális sajátosságokkal megspékelve.
Borisz különféle hülye pózokban gyűjtemény:
Elsétáltunk a koripályához is, itt is vicces a teljes sokféleség, a tradicionális ruháktól a modernig, és mindenki teljesen jól el van egymással, igazából senki nem érdekel, a másik mit hord (na jo ez nagyon nem igaz, csak bizonyos határokon belül, ugye.)
Szóval így alakult a péntek este. Nagyon jó kis mászkálós-kocsikázós- kocsiban régi slágereket vonyítós este volt, izgalmas kulturális sajátosságokkal megspékelve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése